A mérkõzéseken ma már többnyire az új pontozási rendszert használják, amelyben egy játszmát 11 pontig játszanak, és minden labdamenet pontot ér. A játszmát pontazonosság esetén 2 pont különbséggel lehet megnyerni. Ha a fogadó nyeri meg a labdamenetet, pontot kap,  és megszerzi a következõ adogatás jogát is. Amikor a játszma állását bemondják, mindig az adogató játékos pontját mondják elõször. Például ha az hangzik el, hogy 3-5 az állás, az azt jelenti, hogy az adogató játékosnak 3 pontja van, a fogadónak pedig 5. Ha mindkét játékosnak ugyanannyi pontja van, például 3-3, azt 3 "egyenlõ"-nek nevezik.

A szigetországban még rendeznek olyan versenyeket, ahol hagyománytiszteletbõl a régi 9 pontos számolást alkalmazzák. Az ESF egy rövid próbaidõszak után hivatalosan is felhívta tagjainak figyelmét, hogy átállt a 11 pontos rendszerre. Európában ma már minden hivatalos versenyt ebben a formában bonyolítanak le.
Vannak ettõl eltérõ formák is ezt inkább csak az érdekesség kedvéért említjük meg.
A hagyományos számolás szerint egy játszma 9 pontig tartott, ahol csak az adogató szerezhetett pontot. Ha a fogadó nyerte meg a labdamenetet, akkor csak az adogatás jogát nyerhette meg. Amennyiben a játszma végén a játékosok 8:8-as pontazonossággal álltak, a fogadó dönthette el, hogy 9 vagy 10 pont megnyeréséig tart a játszma. Mindkét esetben 1 pont különbséggel is lehet játszmát nyerni. Általában a 10 pontot szokás választani, 9 pont esetén ugyanis az adogató egybõl játszmalabdát kap - ami azt jelenti, hogy egy labdamenet választja el a játszma megnyerésétõl -, vagy mérkõzéslabdát, ami pedig azt, hogy csupán egy pontot kell szereznie a gyõzelemhez.

Létezik egy amerikai pontozási rendszert is, de ezt nagyon kevés versenyen alkalmazzák. Ebben az esetben minden játszmát 15 pontig játszanak, és pontot szerezni attól függetlenül lehet, hogy ki adogatott. Ilyenkor a rövidített játék akkor következik, ha az állás 14-14. Ekkor a fogadó szintén választhat, hogy 15 vagy 17 pontig tartson a játszma. Eltérõen a másik pontozási rendszertõl, itt nem olyan könnyû megmondani, hogy melyik választás a jobb stratégia.  15 pont esetén a szerváló játszmalabdát kap, de mivel a fogadó is szerezhet pontot, ha megnyeri a labdamenetet, ez játszmalabdát jelent a fogadó számára is. A játékosok többsége úgy tartja, hogy biztonságosabb a 17 pontot választani, de igazából nem lehet eldönteni a kérdést, inkább megérzés kérdése az egész. Érezni kell, hogy van-e esélyünk a következõ labdamenet megnyerésére.